Egy rendezvény
sikere és sikeressége között óriási
különbség van. Nagy sikere van egy rendezvénynek,
ha a résztvevõk jól érzik magukat, és
sikeres egy rendezvény, ha azok vettek rajta részt, akiknek
szánták, és azt az üzenetet, információt,
életérzést sikerült eljuttatni hozzájuk,
amit a rendezõk szerettek volna.
A rendezvénykutatás a
rendezvény tervezésekor indul. A rendezvénykutatás
célja, hogy információt kapjunk a várható
résztvevõkrõl, azok elvárásairól,
értékrendjérõl. Ennek ismeretében lehet
meghatározni, hogy a tervezett programvariánsok közül
melyik a legmegfelelõbb, illetve a sikeresség érdekében
milyen változtatásokat érdemes végrehajtani
az eredeti elképzeléseken.
A rendezvénykutatás második
szakasza a rendezvény sikerét méri. Ezt a fázist
a rendezvényen bonyolítjuk le, megfigyeljük, megkérdezzük
a résztvevõket. Egy késõbbi idõpontban
esetleg felkeressük õket, hogy az utólagos benyomásaikról,
emlékeikrõl is képet alkothassunk.
A rendezvénykutatás harmadik
szakasza a rendezvény sikerességét méri. Ekkor
azoknak a véleményére, reakcióira vagyunk kíváncsiak,
akiknek a rendezvényt szánták, függetlenül
attól, hogy részt vettek-e a rendezvényen vagy sem.
Ebbe a kutatási fázisba értjük bele a rendezvénnyel
kapcsolatos kommunikáció vizsgálatát is.
A rendezvénykutatás három
fázisának együttes alkalmazása nagymértékben
elõsegíti egy rendezvény sikerességét.
A második és harmadik fázis eredményeibõl
sokat tanulhat a rendezõ, az eredményeket sikeresen tudja
alkalmazni a következõ rendezvény megszervezésénél.
A megrendelõ kérésére
szívesen részt vállalunk a rendezvény megszervezésében
és lebonyolításában is.
A rendezvénykutatás leggyakrabban
alkalmazott módszerei:
-
Személyes kérdezés
-
Résztvevõ megfigyelés
-
Fókuszcsoportos beszélgetés
-
Interjú
-
Sajtóelemzés
|
